Mucsai Köpedelem

• 

Mottó

Csak a nagyon buta hiszi a szelídet, gyengédet… gyengének. Az ilyen "ember" aztán többnyire pofára esik... a végén jól rábaszik!

 

Kivétel nélkül minden esetben így történt.

Az önelégült, rosszindulatű, aljas, gonosz, megkeseredett munkahelyi gyűlöletlények kortól-nemtől és külalaktól függetlenül tökéletesen egyformák belül. Az elején mind megpróbál színészkedni, de gyorsan lebuknak és onnantól előtör belőlük a végtelenül csalódott, örömtelen, mindent és mindenkit mérgező valós énjük. Magabiztosan érzik magukat nyeregben, mert az jár nekik, de egyik sem tud lovagolni. Senkit és semmit nem szeretnek, még önmagukat sem. Szánalmasak és undorítóak.

 

Az emberek már nem nevetnek,

Nem élnek, csak nem tudják,

Éhesek és nem szeretnek,

Mint a kolduló kutyák

(Ismerős Arcok)

 

Folyt. köv., csak...

Ez még érik... jó lenne humorosan megírni, de nem jön egyelőre a humoros változat...

Talán, mert kurvára nem humoros ez az egész...